Search This Blog

Wednesday 30 May 2012

Friday 25 May 2012

LIWF 2012 harmadik nap





















































A napot ismet egy eloadason kezdtem, ahol a szigetorszag borszektoranak jovojerol szolt a fama. Roviden; Jelenleg 419 ultetveny, 50% habzobor, s ezek a szamok csak noni fognak, foleg Chardonnay-t es Pinot Noir-t ultettek az elmult evekben. Ezek kozul sok ultetveny meg nem fordult termore. Most meg a belfoldi kereslet tulszarnyalja a kinalatot, de ez par even belul valtozni fog. Julia Trustram Eve - a marketing menedzseruk - , mivel is kezdte? Elso uzenet: Osszefogas. Masodik uzenet: Minoseg. Nem szabad a kozepszerusegbe sulyedni. A strategiajuk egyes elemeit Csilehez hasonlitgatta. Majd Mike Roberts MBE (Ridgeview) Champagne es Del-Anglia hasonlosagarol, s ismet a minosegrol beszelt. Nem szabad olcso tomegbort kesziteni itt. S a markakat kell nyomni, s Kina a nagy export cel. Susanna Forbes (DrinkBritain.com) a borturizmus belepesere mutatott ra, s annak jovobeni fontossagat emlitette. Most vannak ott, mint Magyarorszag par evvel a rendszervaltas utan, amikor mindenki epitkezik. Van vagy egy tucatnyi boraszat, akik mar jo infrastrukturaval rendelkeznek. Ha kicsi vagy akkor ez a jovo, igy lehet a bevetel jelentos reszet megszerezni, a ratelepitett infrastrukturaval.
Majd belekeveredtem egy rogtonzott Somlo kostoloba Herczeg Agnes, Fekete Bela, Spiegelberg Istvan, s Jamie Goode tarsasagaban. Lasd kepek. Csapatmunkaban dolgoztuk meg a magyar ugy erdekeben. Jamie Goodera kis kitero, par napja volt Londonban a Real Wine fair, ahol o eloadott, de az ellenzek egy 2 oldalas ellenroplapot helyezett minden szekre a legutolso konyverol, az Authentic Wine-rol.
Itt kicsit hektikusra sikeredett a borvasar szamomra, kihagytam az ebedet, meg lekestem a winegangos esemenyt, ugyhogy egybol tovabbmentem egy gorog kostolora, ahol vegre talalkozhattam az altalunk arult csodalatos Santorini Assyriko termelojevel, a Hatzidakis boraszatbol. Jo arc, pocakos emberke, tojik a bort itt neha korulvevo sznobizmusra. Ez a bor kicsit emlekeztethet egy jobb somloira az asvanyossagaval, nagy beltartalmaval. A szolomuveles is eleg egyedi modszerrel tortenik, foldon futtatva, s abbol koszorut kepezve. En imadom. A kostolot Sarah Jane Evans MW tartotta egyebkent. Ha jok az ertesulesim, akkor nemsokara kapunk egy uj gorog rozet a ceghez, Phaedra a neve, s Xynomavro a fajta.
A delutant a magyar standon fejeztem be. Horkay Andras vezetett egy meglehetosen csaladiasra sikerult kostolot magyar vorosokrol, Malatinszky Csaba kozremukodesevel. Itt vegyesek a tapasztalataim. A hozzaertesuket nem kerdojelezem meg, de a mutatott borok nemelyike szvsz eladhatatlan az angol piacon. Itt nem keresik a magyar szajiznek megfelelo b(l)ockbuster vilagfajtas vorosoket. Jo, maradjon a franc Villanyban, de nyomassuk mar a magyar fajtakat! Mas, kis volumenben termelo orszagok boraszait kerdezgetve is ezt a velemenyt tapasztaltam, ok is ebbe az iranyba torekednek. Kekfrankost, Furmintot, Olaszrizlinget kene tolni!
Kostolni, s tanulni szamomra ez a rendezveny tokeletes, de voltak negativ felhangok a rendezes, tomegkozlekedes, s a helyszin miatt. Hogy mi lesz jovore? Majd meglatjuk!
Az elmult napok londoni tomegkozlekedesi kaosza miatt 4 ora fele elleptem. Mi lesz itt Londonfalvan, ha itt az olimpia? En tuti elkerulom!

Thursday 24 May 2012

LIWF 2012 masodik nap














































A masodik napon foleg kostolokkal foglalkoztam. Betablaztam magam egesz napra, s nem nagyon maradt idom nezelodni. Kar, hogy nem lehet ketteosztodni, hogy minden esemenyre eljussak. Eloszor egy Penfolds kostolon vettem reszt, Peter Gago tartotta, aki talan a repulo winemaker ekes peldaja. A Penfolds egy nagy, s kb. 170 eves multra visszatekinto ausztral ceg, ikonikusnak szamito borokkal, mint pl. a Grange. A kostolo profin volt megszervezve, oriasi tuljelentkezes volt ra, sokan be sem fertek. Nem aproztak el, minden resztvevo kapott egy 350 oldalas konyvet a cegrol, s a borokrol. Szolot 4 allambol szuretelnek, s a beleposzintet elhagyva kezdodnek az erdekes dolgok. Nincsen stilus, a filozofia az, hogy a szoloben dol el szinte minden, minimalis beavatkozas, s az is tetszett, hogy az aktualis hazasitasnal vakon allitjak ossze a teteleket, ezert azok evente valtoznak (fajtaosszetetel aranyok, egyeb), s igy szvsz csak minosegrol szol a dolog. A jobb teteleiket sokat fektetik, mire piacra kerulnek.
Kesobb reszt vettem ket WSET Diploma szintu kostolon, ahol vakon kostolhattunk 3-3 feher, s voros bort.Ez szamomra kivalo alkalom tudast ellenorizni, frissiteni. A fehereknel kettonel az orszagot, s a fajtat is sikerult beazonositanom, s a harmadiknal sem jartam tul messze (elzaszi vagy ausztral rizling?). Azt azert hozza kell tenni, hogy ez nem vizsgakorulmenyek kozott tortent, s tovabba volt segitseg, s megbeszeltuk a dolgokat a tobbi kostoloval illetve eloadoval. Igy konnyu. Mondjuk probaltam eloreszaladni, s veluk csak visszaellenorizni. A vorosok ugyanazon videkrol szarmaztak, itt megvolt a minosegi sorrend, a stilus is, de bozsonak (Beaujolais) gondoltam az elsot, kozben meg Valpolicella volt.
Kesobb reszt vettem egy eoadason, amit dr Pascal Chatonnet francia tudos/bortermelo tartott borhibakrol. Sok-sok "magas" kemia volt benne, ami nen igazan erossegem. A tema az erdekes volt, s a vegso konkluzio: nem a pinceben, hanem a szoloben kell eldolnie a dolgoknak. Julia Harding MW-el jol elbeszelgettek a dologrol, en csak figyeltem.
Volt egy magyar kostolo is Caroline Gilby MW altal. Na, itt telthaz, soot tuljelentkezes volt, amit orom volt nezni. Az eloadas is tetszett, bemutatta az orszagot, borvidekeket, s a jelentosebb fajtainkat borokkal. s mindezt nagyon lelkesen! Amit maskepp csinalnek: A borokrol irasos referencia semmi nem volt a vendegeknek, tovabba felraknek egy allando terkepet a falra, ahol ra tudna mutatni az aktualis videkre, ahonnan a bor szarmazik, mivel nem hiszem hogy a kulfoldi resztvevok vagjak oket fejbol...
Hazafele a DLR-en talalkoztam meg vetkozos Chesterrel is. Ki is o? http://www.darenberg.com.au/









Tuesday 22 May 2012

LIWF 2012 elso nap















































Persze a nagyar pavilonhoz vezetett utam eloszor. Elso blikkre semmit nem valtoztattak a pavilonon, ugyanaz a koncepcio, mint tavaly. Most megyek vegigkostolni a borokat.
Haat, ez nem ugy sikerult, mint ahogy terveztem. Mar az Fekete Bela bacsinal leragadtam 1 orara, majd Spiegelberg Istvannal toltottem nemi idot. Elobbinel a 2007-es Juhfark tetszett, mig utobbinal a 2010-es Furmint, illetve 10-es Juhfark kesoi szuret. Hihetetlen, hogy Istvan milyen komoly borokat csinalt abban a katasztrofalis evben! Itt mennem kellett a libanoni kostolora, amit Tim Atkin tartott, lasd kep. Itt megtudtam, hogy nemcsak a Chateau Musar letezik arra. Van vagy 2000+ hektar szolojuk osszesen az egesz orszagban, s nyomulnak, mint allat. A borok stilusa francia befolyas, stilus, fajtak, neha mediterran s bordoi keverve. Rossz bort nem mutattak. 2 bort emlitenek: van Pinojuk (Chateau St. Thomas)!, illetve egy feher hazasitas Chardonnay+Viognier+Muscat d`Alexandrie (Domaine des Tourelles), amit a M&S fog belistazni hamarosan, s nem mi, sajna. Igen egyben volt, zamatos, s megfizetheto ar, kb£9.
Ezutan visszakanyarodtam a magyar standhoz. S folytattam beszelgetesemet Istvannal. Erdekes volt. Erdemes volt elmelyedni Somlo, magyar bor temaban. Itt megtudtam azt is, hogy volt olyan magyar kiallito, akinek az osszes bora eltunt, s ott alltak a semmivel 3 napra. Az egesz utjuk ment a levesbe. Nagyon gaz.
Ezutan 2 masterclass kovetkezett, eloszor Boutinotektol a Rhone Volgyerol tanulhattam, ami szamomra meg hasznos is, mert arulom a boraikat is. Ha jol tudom akkor a 75 ferohelyre tuljelentkezes volt, massziv sor allt a kezdesnel. Ugyanezen helyszinen kicsit kesobb zajlott a palinka kostolo is. A kontraszt: kb 15-en voltunk...Pedig az eloado nagyon lelkesnek s felkeszultnek tunt. Az eloadast 3 szoban lehet osszefoglalni: minoseg, minoseg, minoseg...Talan a holnapi magyar borkostolon tobben lesznek.
Folyt kov holnap.








Monday 21 May 2012

Borvonat















A brit borfogyasztas olyan szintet ert el, hogy nemelyik szallito mar borvonatokat indit a szigetorszagi kikotokbol a palackozouzembe. Boraszatok Del-frikabol, s Ausztraliabol a hagyomanyos palackozast elhagyva oriasi 32000 0.75l uveg bornak megfelelo muanyag tartalyokban kuldik az ertekes nedut at az oceanon. A konnyu szallithatosag miatt ezeket a szabvany 6m-es acelkontenerben helyezik el. Egy kisebb mennyiseg kozuton kerul a palackozouzembe, de nemreg a britek borfogyasztasa atlepte az 1.8Mrd uveg/ev szintet, s uj fuvarozasi moddal alltak elo: a borvonattal. A Hillebrand nevu fuvarozo mar ott tart, hogy heti 6 vonatot indit Tilburybol Bristolba palackozni. Itt mukodik az Accolade Wines nevu ceg akik peldaul a kovetkezo ismertebb markakert felelosek: Stowells, Hardys, Banrock Station. Egy ilyen vonat 30 db 24e literes tartalybol all. A ceg heti 2 millio litert hoz be az orszagba. Inditanak vonatokat Manchesterbe is, sot Liverpoolbol meg belvizi szallitast is alkalmaznak. Igy vesz el a borkeszites romantikaja a profit oltaran. Kezdetben az igy szallitott borok az also piaci szegmenset kepviseltek (Vegyel 3-at £10-ert), de nagyobb cegek mar fontolgatjak a komolyabb borok ily modon torteno szallitasat is. Persze Burgundia jobb boraszatai meg nem tartanak itt.
Utoirat: Jelenleg utazom Londonba, a LIWF 2012-re.

Forras: Georgia Graham, The Sunday Times

Wednesday 16 May 2012

Renishaw Vineyard

Kepalairasok: 4 karos, Kieron magyaraz, Keszitett borok, Figyeljuk meg a valtozatos muvelesi modokat.Van a kornyeken egy szoloultetveny, amirol nem tudtam eddig, s eleg kozel van. Renishaw Hall a neve a birtoknak, s nemcsak szolovel foglalkoznak, akit bovebben erdekel: http://www.renishaw-hall.co.uk. A minket erdeklo szolo tortenete a kovetkezo, az akkori tulaj nagyon bele volt szerelmesedve Toszkanaba, s gondolt egyet, s telepitett. Ottani fajtakat, a vilag akkoriban legeszakabbra fekvo ultetvenyebe, amely raadasul eszaki fekvesu. Na, ezekbol mara nem sok maradt, nem igazan voltak sikeresek errefele. Ma ket fajtajuk van, mindketto hibrid, az elsot Seyval Blanc-nak, mig a masodikat Madeleine Angevine-nak. Az elsoben nemcsak Vitis vinifera genek vannak, ezert EU szabalyozas szerint nem lehet "minosegi" csendes borkent lepalackozni, ugyanakkor habzobornak igen! Egyszeru, nem? Mindket fajta jol birja az itteni eghajlatot. Iden ultettek egy harmadikat is. Rondo, kekszolo, szinten hibrid, nemcsak Vitis vinifera. Szombaton nyilt napot tartottak a birtokon, s ebben volt egy kis seta az ultetvenyen, majd kostolas. A szolo eleg vegyes kepet mutatott szamomra. A talaj jo vizatereszto, vegyes. Szinte soronkent maskepp van muvelve. Gyomlalunk vagy kaszalunk vagy letakarunk. Permetezzek vagy se? Bio vagy megse? Ultetveny kora is nagyon vegyeset mutat. Metszesi mod is eltero. Itt lattam eloszor 4 karra megyhagyott Double Guyot-ot! Jelenleg 2 het lemaradasban van a szolo az aprilisi esos idojaras miatt. Eppen rugyfakadas van. Szvsz meg a kiserletezes idejet elik. Igaz ebben az is kozrejatszhat, hogy a foborasz viszonylag uj a szakmaban. A termelt mennyiseg sem tul sok, 3-6e palack. Ez az idojarastol nagyban fugghet, a tavaszi fagyok jelentik a legnagyobb veszelyt errefele, a zsenge hajtasokra. Jelenleg 1500 tokevel rendelkeznek, ezt tervezik novelni 3000-re. Angliaban elegge szabad keze van a borasznak, sok mindent meg lehet csinalni. Nincsenek nagyon tulszabalyozva. Fujnak/lobbiznak is a franciak emiatt. Kieron jelenleg probal elmozdulni az organikus fele, s tavaly csak gombaolot hasznalt. Mindent kezzel csinalnak, a leheto legkevesebb beavatkozas elvet kovetve. A szolot nem helyben dolgozzak fel.
Csak 2 bort kostoltunk (nincs is tobb).
Renishaw Hall, English Reginal Wine, SB+MA hazasitas, 2009, 10.5%. Szintelen, vizszeru, teljesen atlatszo. Orrban bodza, zoldalma, citrom, frissen kaszalt fu. Kostolva jo egyensuly, zamatos, sav kisse harapos. Kisse egy Chablisra emlekezetett engem, de hianyzott belole az elegancia.. Hossza kozepes. Vettem belole 1 palackkal, otthoni haverkodasra, de igy sem tetszett. Ugyenezert a penzert sokkal jobb bort tudok leemelni a szupermarket polcrol. 4 pont teteje, £8.50.
Renishaw Hall, Sparkling Wine, 2006, 12.5%. 1 evnel tovabb volt sepron. Aranysarga szin, buborekok egeszen aprok. Illataban suti, kenyerhejj, deligyumolcs, s bananhej. Kostolva tetszett a finom visszafogottsaga, nem volt agressziv. Jo sav, kozepes test, erett erzest nyujtott, a vege egeszen kremes. Ez tetszett. 5 pont teteje, £18.
Kicsit ugy lehetnek ezzel az egesszel az angolok, mint mi, a magyar naranccsal. Olyan amilyen, de a mienk, tehat szeretjuk.
Utoirat: Jelentkeztem onkentesnek szolot muvelni.

Wednesday 2 May 2012

Villa Maria Graham Vineyard Sauvignon Blanc 2010

Ma megkeresett a linkedinen egy fejvadaszceg, miszerint wine specialistat keresnek egy aukcios hazhoz. Majd meglatjuk, most nem igazan akarnam elhagyni a Waitrose-t. Majd megirom mi lett. A bor: Angliaban az Uj-Zeelandi Sauvignon Blanc a £8-10 kategoriaban nagyon megy. Igaz, a derek angliusok is szeretik megnezni, hogy hova koltik a penzuket, ezert a nalunk arult tucatnyibol mindig az porog, amit eppen akcioznak. Nem tekinthetok tul markahunek a vasarloim ebbol a szempontbol. A listat az Oyster Bay vezeti, a Brancott Estate (korabban Montana) szoros masodik helyen. A Villa Maria mennyisegben toluk kisse lemaradva a kozepmezony/elboly hataran helyezkedik el. Igenam, de nemcsak ezeket a tomegtermelt, millio palack+ borokat keszitenek, hanem probalkoznak duloszelektalassal, a terroir faggatasaval is. Tobb-kevesebb sikerrel. Mai versenyzonk is egy ilyen bor. Jomagam nem vagyok a fajta, s kulonosen a fent emlitett borok altal kepviselt stilus rajongoja, de a koz oltaran magamat felaldozvan letekertem a csavarzaras nyakat. Villa Maria Graham Vineyard Sauvignon Blanc 2010, 14% . Az ultetveny tengerkozelben helyezkedik el, a talaj hordalekos kavics s homok. Hogy mit is kapunk penzunkert? Az alap kiwi SB-t turbositva. Orrban szinte utos, eles, szuros, s lehengerlo. Zold, zold, zold. Egres, frissen vagott fu, csalan, zoldfuszerek. Halvanyan nemi tropusi gyumolcs is. S ez csak az orr leirasa volt! Szajban kisse talan visszavesz a lenduletbol, ismet vegigfuthatjuk az emlitett zold vonalat, de a gyumolcsos (tropusi, mango papaya, stb) resz markansabb. A korty nagy, sav sem kispalya, meg az alkohol is jol alafut, az biztos. Hossza kozepes folott. Extravagans. Rajongoknak. Nem nekem. Azert elfogyott...Waitrose, kb £15, 6-7 pont kozott. Kepet gugliztam, mivel mar tul sotet van egy jo kep keszitesehez.

Ket Saint Mont

Ma megjott a programfuzet a LIWF-re, persze talaltam uj dolgokat/esemenyeket benne, most varialhatok megint, hogy mit is hagyjak ki...A magyar pavilonrol szolo resz egesz jo volt. Persze most sem keszultek el a teljes programmal a nyomdaba adas idejere, de legalabb ott van, hogy kontaktold ezt+ezt, ha erdekel valamelyik kostolo. Talan olvastak tavalyi bejegyzesem? :) A mai ket bor ugyanonnan szarmasik, Del-Nyugat-Franciaorszagbol, a spanyol hatar kozelebol. Nem egy ismert videk szvsz. Helyi - nemreg majdnem kihalt - fajtakra epulnek a borok errefele. Mindketto a ceges repertoarbol, az elso most kerul kilistazasra, a masodik meg jon a helyere. Ha jol ertelmezem, akkor ugyanattol a nagy szovetkezettol szarmaznak. Plaimont, Duc de Vendome 2008 Saint Mont 13% - 60% Gros Manseng, 20% Petit Courbu and 20% Arrufiac. Aceltartaly, batonnage. Finom, erett alma, barack, s tropusi gyumolcs illat. Izmos, testes korty, jo, eroteljes sav, kozepes alkohol. Izvilag a fent emlitett volnalon mozog, kis savanykas vonallal kiegeszulve. Araert meglehetosen komplex, udito bor, s a lecsengese sem rossz. Bejott. Erett anyag, £7.49, 6 pont. Plaimont, Le Passe Authentique 2010 Saint Mont 13% - Az imenti 3 fajta ismet, aranyokat nem tudok ezuttal. Szinten batonnage. Halvanysarga szin. Orra intenziv vanilia, s citrom. Kostolva mindez kiegeszul dinnyevel, oszibarackkal. Korty vege ismet citromos. Nagy test, sav is kicsit talan zuzos, kozepes alkohol. Fiatal meg, talan kerekebbe valik majd a tortenet. Jelenleg a citrom-vanilia dominancia kicsit megbillenti az egesz korty egyensulyat. Hossza kozepes(+). £9.99, 6 pont szinten. Az elso bort jobban elveztem.