Search This Blog

Tuesday 27 July 2010

Riquewihr es Hugel











Az elozmenyekhez lasd a korabbi bejegyzest Elzaszrol.





St. Hippolyte-ot elhagyva Rorschwihr volt a kovetkezo allomas. Itt szerettunk volna ebedelni a Le Dahu-ban, s meglatogatni Rolly Gassman boraszatat. Az ettermet az egyik angol boros forumon ajanlottak, miszerint jol foznek, s inged-gatyad is megmarad fizetes utan. Sajnos az etterem kozben becsukta kapuit, a tulaj Belgiumba koltozott...Sebaj gondoltam, probalkozzunk a boraszatnal, ami a szomszed ajto. Kopogasra az idos holgy felvilagositott minket, hogy most ebedido van, jojjunk vissza 2 fele...Ez sem jott ossze, szoval szedtuk satorfankat, s odebballtunk, majd legkozelebb.
Atautoztunk Riquewihr-be, ami kb. 8km onnan. Ez a falu az egyik legszebbnek mondott egesz Elzaszban, minden turista/boros konyvben szerepel, s meltan. A latvany lenyugozo, felejthetetlen. A falu tortenete a kozepkorig nyulik vissza, nemet befolyas alatt volt, fallal megerositve. Az egyik szomszedos falu, Ammerschwihr is hasonlo adottsagokkal rendelkezett epiteszeti szempontbol, azonban a Masodik Vilaghaboru alatt ez nagyreszt megsemmisult. Kar erte. Szolot is evszazadok ota termelnek, A Riquewihr fole magasodo dombokon elterulo Grand Cru teruletek (Schoenenbourg es Sporen) minden csinjat-binjat volt alkalma kitapasztalni a termeloknek, aki egy resze csaladi vallakozaskent sokszazeves tapasztalattal rendelkezik a terroir-rol. Ma Magyarorszagon kb 20 eves vagy rovidebb tapasztalatunk van a teruleteink nagy reszerol (a kommunizmus alatti idot nem szamitom ide). Azt hiszem erzekelheto a kulonbseg, nem kell magyaraznom...
A faluba megerkezve eloszor is ettermet kerestunk, a Relais de Riquewihr Brasserie Restaurant-ra esett a valasztas. Nagyon szep epulet belulrol, mi a zsufolt teraszon kerestunk enyhulest a ponyva alatt a forrosagban. Az etlap csak francia/nemet nyelvu, nincs kiirva angolul, s a pincer holgy sem beszelt mas nyelven. A nyelvi dologra meg visszaterek kesobb. Rendeltem valamilyen kakas etelt. Haat, nem voltam lenyugozve a dologtol, mikor vegre kihoztak. Egy tejfolos-paprikas kakas tesztaval-nak hivhato etel kerult a tanyeromra. Ez meg rendben is volna, a baj ott volt, hogy a szaft/hus kulon edenyben volt, ami nagyon kicsi, s hogy beleferjen, szejjelvagjak a szarnyas darabjait. Nem magyar modra, hogy felsocomb, alsocomb, szarny stb, hanem ezeket csontostul keresztben, szilankosra 3 darabra apritjak. Tehat nem ismered fel, mit is eszel pontosan, s meg a szilankokat is vadaszhatod. Nagyban csokkenti az elvezeti erteket.
A sor az finom volt. 65 euro volt a szamla negyunknek. Kicsit korbeneztem az etterem melletti sikatorban levo boltokban. Talaltam Kinaban gyartott gagyi kiskutyas kulcstartot 6 euro-ert. No comment.
Ebed utan felultunk a "varosnezo kisvonatra". Erre ne sajnalja senki a 6 eurot, minden penzt meger, kivisz a szolobe, a Grand Cru falu fole tornyosulo dombjaira, lasd kepek. A fulhallgatos kommentart 12 nyelven hallgathatod. Az etterem es a kisvonat indulasi helye kozott 10m a tavolsag. Persze a vonatvezeto sem beszelt angolul. Turistakbol elnek, a francia borok talan legnagyobb exportpiaca evszazadok ota Anglia, s nem beszelnek angolul.
Visszaterve a faluba elmentem kostolni. Hugel az egyik nagy nev a faluban. Tortenetuk 1639-ig nyulik vissza, 25 hectar teruletuk van, fele Grand cru, s meg 100 hectarrol vasarolnak szolot. Nem hasznalnak mutragyat, termeskorlatozas, 30 eves atlagkor az ultetvenyeikben, alapos metszes, kezi szuret, a szolot kezzel valogatjak, a prest nem pumpalassal toltik meg, hogy a szolo minnel kevesebbet legyen bolygatva, lassu preseles, csak az elsonek preselt mustbol keszitenek bort. A tradiciot modern technikaval egeszitik ki, homersekletszabalyozas, nagyfoku gepesites,stb. A palackozott teteleiket 2 evig erlelik a pinceben. Ha jol ertettem a boraikat csak akkor engedik piacra, ha az mar fogyasztasra erettek szerintuk. Kell ennel tobb a magas minoseghez?
A Salon De Degustation (kostoloterem), nagyon izlesesen van kialakitva a boraszat setaloutca feloli sarkaban. Beszelnek angolul, nagyon jol. Sajna a pincet nem nezhettem meg...Talalkoztam mas magyarokkal is az ottletem alatt, segitettem nekik tolmacsolni.
Csak par tetel kostolasara volt ido.
Kezdtem a Jubilee Pinot Noir 2005-el.
Sajat teruletrol. Tokeletesen erett voros gyumolcsok (cseresznye, malna, meggy), vanilia (kis hordo?), nagyon szep, nem harap, tokeletes harmonia, az illata tankonyvbe valo, hosszu a lecsengese. Meg 3 evig lessz a csucsan. 8 pontot nyaldossa, jobb pillanatokban meg is uti. Gondolom nyugodtabb korulmenyek kozott vizsgalva siman elerne.
Classic Riesling 2008
Vasarolt szolobol. Zoldes arnyalat, fiatal meg nagyon. Almas, barackos, citromos aromak, klasszikus, jol elkeszitett rizling, szaraz, s elegans is. 5 pont siman.
Jubilee Pinot Gris 2004
Sajat szolo. Halvany sargas szin, melysege van, viragcsokor illat, magas alkohol, azonban a savak, s a teste ezt jol ellensulyozak. Izlett, pedig nem a kedvenc fajtam. 5-6 pont korul.
Tradition Gewurztramini 2005
Vasarolt szolo, de a legjava. A 2005-os ev nagyon jo volt a fajtanak szommelier srac elmondasa szerint, minden tokeletes volt. Szinre nem irtam semmit...Illata viragok, rozsa talan, illetve Angliaban van egy fuszerkeverek "5 spice" a neve. A korty szep, szaraz, jok az aranyok, kitolti a szajat. 6 pont.

Masra nem volt idom iden, de jovore is megyek a kornyekre, Deiss, Trimbach, JB Adam vannak tervbe veve.


No comments:

Post a Comment